Hivatalos utazások és költségek az átalányadózó vállalkozónál

Konferenciára, egy másik városban lévő ügyfélhez vagy külföldi vásárra utazol, és felmerül benned a kérdés: leírhatom-e ezeket a költségeket az adóból, és jár-e nekem napidíj? Az átalányadózó vállalkozónál a válasz más, mint a kettős könyvvitelt vezető cégeknél, és éppen itt keletkezik a legtöbb félreértés. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy az utazásból valójában mi befolyásolja az átalányadódat, és mi nem.

Az átalányadózó vállalkozó nem ismer el költségeket — az utazásokat sem

A legfontosabb dolog, amit meg kell értened: az átalányadózó vállalkozó nem csökkenti az adóalapot a költségekkel. Az adót és a járulékokat az Adóhivatal határozatban állapítja meg fix havi összegként, függetlenül attól, hogy mennyit költöttél üzemanyagra, repülőjegyre, szállodára vagy napidíjra. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozóval ellentétben (ahol a nyereség = bevételek − kiadások), nálad a kiadások nem szerepelnek az adó kiszámításában.

Gyakorlati következmény: nem kell gyűjtened és megőrizned a hivatalos útról származó számlákat adózási célból. Az átalányadózó vállalkozó csak a KPO könyvet vezeti (a megvalósított forgalomról szóló könyv), azaz a bevételek nyilvántartását, a költségek nyilvántartását viszont nem.

Mik valójában a „napidíjak”, és miért nem szabad rájuk támaszkodni

A napidíjak és a hivatalos út költségeinek adómentes térítései a munkáltató — munkavállaló viszonyból eredő jogintézmény. Ezek olyan összegek, amelyeket a munkáltató adófizetés nélkül fizethet ki a munkavállalónak. A 2025 végéig tartó időszakra ezek az adómentes összegek a következők:

• Napidíj belföldi hivatalos útra — napidíjanként legfeljebb 3.241 dinár (adómentes).
• Napidíj külföldi hivatalos útra — naponta legfeljebb 90 euró (adómentes); korábban a limit 50 euró volt.
• Szállásköltségek — a benyújtott számlák alapján teljes egészében elismerésre kerülnek.

Kulcsfontosságú: ez a logika akkor alkalmazandó, amikor a munkáltató téríti meg a munkavállalónak. Az átalányadózó vállalkozó nem fizet ki saját magának „napidíjat” mint adókategóriát, mivel nincs kiadás-elszámolása. Ha valahol egy napidíjakat tartalmazó táblázatot olvasol, tudd, hogy azok a számok nem olyasvalami, ami csökkenti az átalányadódat.

Hogyan fizeti ki az utazást az átalányadózó vállalkozó a gyakorlatban

Mivel nem kell igazolnod a költségeket, a vállalkozói számlán lévő pénzzel szabadon rendelkezel. Ez azt jelenti, hogy a repülőjegyet, szállodát és egyebeket többféleképpen is kifizetheted, és ezek közül egyik sem változtatja meg az adókötelezettségedet:

• Közvetlenül kártyával/megbízással a vállalkozói (vállalkozói) számláról.
• A pénz átutalásával a személyes számlára, majd magánként történő fizetéssel.
• Készpénzfelvétellel, a bank által előírt limiteken belül.

A vállalkozói számláról a személyes számlára történő átutaláshoz általában a 241-es vagy a 289-es fizetési kódot használják. A napi átutalási/felvételi limit, amelynek igazolását nem kérik tőled, leggyakrabban napi 150.000 dinár, de a pontos limit és a feltételek a banktól függenek (a bankautomatáknál a limit rendszerint alacsonyabb). Nagyobb összegek vagy devizák esetén a bank további dokumentációt kérhet.

Ennek a pénznek a felvételére és felhasználására az átalányadózó vállalkozó nem fizet további adót, mivel az adót már „lefedi” a fix havi határozat. Ez az átalányadózó státusz egyik legnagyobb gyakorlati előnye a kettős könyvvitelhez képest.

Mi az, ami valóban releváns az átalányadózó vállalkozó számára

Bár a költségek nem szerepelnek az adóelszámolásban, van néhány dolog az utazás körül, amire valóban oda kell figyelned:

• A bevétel tart az átalányadóban, nem a kiadás. Az átalányadózó státusz megtartásának limitje évi 6.000.000 dinár forgalom, az utolsó 12 hónapban elért 8.000.000 dinárnál pedig belépsz a PDV rendszerbe.
• Ha az ügyfélnek „tovább­számlázott” útiköltségeket számlázol ki (pl. repülőjegy vagy szállás), az az összeg a te bevételed, és bekerül a KPO-ba és a forgalmi limitbe.
• Külföldi utazások és devizaügyletek esetén a bank dokumentációt kérhet (pl. kiküldetési rendelvényt) deviza-, nem pedig adózási okokból.
• Az útról származó számlák hasznosak lehetnek a saját belső nyilvántartásod és az ügyféllel való kapcsolatod szempontjából, de adóköltségként nem.

A lényeg

• Az átalányadózó vállalkozó nem ismer el költségeket — az utazások nem csökkentik az átalányadót.
• A napidíjak (3.241 dinár belföldön, külföldön legfeljebb 90 euró 2025-re) a munkáltató—munkavállaló viszonyra vonatkozó kategória, nem az átalányadódra.
• Az utazást úgy fizeted ki, ahogy neked kényelmes; nem kell megőrizned a számlákat adózás céljából.
• A bevételre és a limitekre figyelj (6 millió dinár az átalányadóért, 8 millió a PDV-ért), ne a költségekre.
• A tovább­számlázott útiköltségek a te bevételed, és bekerülnek a KPO-ba.

Ha nem vagy biztos abban, hogyan könyveld a tovább­számlázott költségeket, vagy hogy valamelyik ügylet a limit felé „tol-e” — fordulj hozzánk, szívesen segítünk.

Források

• Uplatnica.rs — Paušalno oporezivanje u Srbiji (2025)
• Pausal.rs — Kako raspolažem novcem kao paušalac
• Paušalko — Podizanje novca sa računa paušalca: limiti i pravila
• Biznis.rs — Svi neoporezivi iznosi za poslodavce do kraja 2025.