A tevékenységi kód olyan formalitásnak tűnik, amelyet a vállalkozás megnyitásakor beírsz, majd megfeledkezel róla, az átalányadózó vállalkozók számára azonban két kulcsfontosságú dologról dönt: hogy egyáltalán lehetsz-e átalányadózó vállalkozó, és mennyi adót fogsz fizetni. A rossz választás a kérelem elutasítását vagy váratlan kettős könyvvitelt jelenthet. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mely tevékenységek választhatják az átalányadót, melyek nem, és mindez hogyan hat az adódra.

Mi a tevékenységi kód, és miért fontos

A tevékenységi kód egy szám, amely a hivatalos tevékenységi besorolás szerint leírja, mivel foglalkozol. Az APR-nél történő bejegyzéskor választod ki, és vállalkozóként egy túlnyomórészt végzett (fő) tevékenységet jelentesz be. Az átalányadózó vállalkozók számára ennek a kódnak kettős szerepe van: először is meghatározza, hogy egyáltalán engedélyezett-e számodra az átalányadózás, másodszor pedig egy olyan csoportba sorol, amely befolyásolja az adó és a járulékok kiszámítását.

Ezért a kód kiválasztása nem kozmetikai döntés. Ha olyan tevékenységet választasz, amelyet a törvény kizár az átalányadóból, az Adóhivatal elutasíthatja az átalányadózási kérelmet, így könyvelést kell vezetned, és a ténylegesen elért bevétel után kell adót fizetned.

Mely tevékenységek NEM választhatják az átalányadót

A polgárok jövedelemadójáról szóló törvény (ZPDG) 40. §-a kifejezetten felsorolja azokat a területeket, amelyek számára nem ismerhető el az átalányadózáshoz való jog. Ezek a következők:

reklámozás és piackutatás;
nagykereskedelem és kiskereskedelem;
szállodák és éttermek (vendéglátás);
pénzügyi közvetítés;
ingatlanokkal kapcsolatos tevékenységek.

A gyakorlatban: ha reklámügynökséget tervezel nyitni, vagy piackutatással foglalkozol, az átalányadó nem opció számodra. Ugyanez vonatkozik a klasszikus kereskedelemre (áru beszerzése továbbértékesítés céljából), a konyhával rendelkező éttermekre, az ingatlanforgalom közvetítésére és a pénzügyi szolgáltatásokra.

Kivétel: kioszk, utánfutó és mozgó objektumok

A törvény egy fontos kivételt ír elő. Annak a vállalkozónak, aki kereskedelmi vagy vendéglátóipari tevékenységét kioszkban, utánfutóban vagy hasonló szerelhető vagy mozgó objektumban végzi, kérelmére engedélyezhető, hogy az átalányban megállapított bevétel után fizessen adót.

Ez azt jelenti, hogy a palacsinta, pattogatott kukorica, fagylalt vagy sajtótermékek mozgó objektumból történő árusítása választhatja az átalányadót, noha maga a terület (kereskedelem, vendéglátás) elvileg kizárt. Ez egy szűk kivétel, amely a tevékenység végzésének módjához kapcsolódik, nem pedig a tevékenység egészéhez.

Mely kódokat használják leggyakrabban a szabadúszók

Az átalányadózó vállalkozóként dolgozó hazai és külföldi szabadúszók túlnyomó része szolgáltatási és kreatív tevékenységekkel foglalkozik, amelyek többnyire engedélyezettek. A gyakorlatban használt tipikus kódok:

6201 – számítógépes programozás (programozók, fejlesztők);
7022 – üzletvitellel és vezetéssel kapcsolatos tanácsadási tevékenységek;
7410 – speciális tervezési tevékenységek;
9003 – művészeti alkotótevékenység;
8559 / 8555 – oktatás és képzés.

Különösen figyelj oda, ha digitális marketinggel vagy SEO-val foglalkozol. A reklámügynökség kódja a reklámozás területéhez tartozik, amely ki van zárva az átalányadóból, míg a tanácsadási szolgáltatások (pl. 7022) átalányadóztathatók. A határ gyakran vékony, ezért a bejegyzés előtt egyeztess egy könyvelővel, hogy olyan kódot válassz, amely reálisan leírja a munkádat, ugyanakkor engedélyezett.

Hogyan hat a kód az adó mértékére

Az átalányadózó vállalkozóknál az adót és a járulékokat nem a tényleges forgalom alapján számítják ki, hanem az átalányban megállapított adóalap alapján. A tevékenységi kód egy meghatározott csoportba sorol, és ettől a csoporttól (olyan paraméterekkel együtt, mint a község, a vállalkozó életkora és hasonlók) függ, hogy az Adóhivatal határozata végül mekkora összegre fog szólni. Ezért két azonos bevételű, de eltérő kódú személynek különböző havi terhei lehetnek.

Fontos tudni azt is, hogy az átalányadózó vállalkozóknak 6.000.000 dináros forgalmi limitjük van éves szinten. Ha ezt az összeget túllépik, elveszítik az átalányadóra való jogot, és áttérnek a kettős könyvvitelre és a ténylegesen elért bevétel szerinti adózásra. Ettől függetlenül létezik a PDV rendszerébe való belépés küszöbe is, amely 8.000.000 dinár, és amelyet az utolsó 12 hónapra vizsgálnak, nem pedig naptári évre.

Lényeg

A reklámozás, piackutatás, kereskedelem, vendéglátás, pénzügyek és ingatlanok nem választhatják az átalányadót (a törvény 40. §-a).
Kivétel: a kioszkban, utánfutóban vagy mozgó objektumban végzett kereskedelem és vendéglátás kérelemre választhatja az átalányadót.
Az IT, a tanácsadás, a tervezés, a művészet és az oktatás tipikusan engedélyezett tevékenységek a szabadúszók számára.
A kód határozza meg a csoportot, amely befolyásolja az átalányadó és a járulékok kiszámítását.
Az átalányadó forgalmi limitje 6.000.000 dinár évente; a PDV küszöbe 8.000.000 dinár az utolsó 12 hónapra.

Ha nem vagy biztos benne, melyik kód írja le legjobban a munkádat, és hogy engedélyezett-e az átalányadóhoz, jelentkezz nálunk, és segítünk neked helyesen kiválasztani.