Külföldi ügyfeleknek dolgozol, és megérkezett a pénz a devizaszámládra — de most nem tudod, milyen adót fizetsz, mikor és melyik modell szerint? A szabadúszók Szerbiában külön önadózási rendszer alá tartoznak, amely eltér az átalányadótól, és a megfelelő modell megválasztása közvetlenül befolyásolja, mennyit adsz az államnak. Az alábbiakban elmagyarázzuk a modelleket, a normatív költségeket, a negyedéves határidőket, és azt, hogy egyáltalán mikor érdemes az átalányadón gondolkodni.

Ki minősül szabadúszónak az adózás szempontjából

Adózási értelemben a szabadúszó olyan magánszemély, aki szerződéses díjazás alapján szerez jövedelmet — leggyakrabban külföldi ügyfelektől, de belföldről is — bejegyzett cég vagy vállalkozói tevékenység nélkül. E rendszer kulcsfontosságú jellemzője az önadózás: az Adóhivatal nem küld neked határozatot, hanem neked magadnak kell kiszámítanod és bevallanod az adót és a járulékokat. Ez érvényes mind a belföldi, mind a külföldi állampolgárokra, akik így szereznek jövedelmet Szerbiában.

Az önadózás két modellje: A és B

A törvény két modellt biztosít, és te választod ki, melyik felel meg jobban — ezt pedig negyedévről negyedévre módosíthatod. A különbség a normatív költségek mértékében és az adókulcsban van.

Az A modell általában kedvezőbb az alacsonyabb jövedelmeknél. Egy fix normatív költség (adómentes összeg) kerül elismerésre negyedévente, az e küszöb feletti jövedelemre pedig 20%-os adókulccsal fizetsz adót, plusz járulékokat. 2026. február 1-jétől ez az összeg negyedévente 110.647 dinár (2025-ben 107.738 dinár volt).

A B modell általában kedvezőbb a magasabb jövedelmeknél. A fix normatív költség elismerésre kerül, a bruttó jövedelem 34%-ával megnövelve, a maradékra pedig alacsonyabb, 10%-os adókulccsal kell adót fizetni, plusz járulékokat. 2026. február 1-jétől a fix rész negyedévente 66.733 dinár (2025-ben 64.979 dinár volt).

A modell — normatív költség 110.647 din/negyedév, adó 20%
B modell — normatív költség 66.733 din + a jövedelem 34%-a, adó 10%
Az összegeket évente egyszer, február 1-jétől igazítják ki

Járulékok: PIO és egészségbiztosítás

Az adón felül az adóalapra járulékokat is számítanak. A nyugdíj- és rokkantsági biztosítás (PIO) kulcsa 24%, és mindkét modellben kötelező. Az egészségbiztosítási járulék 10,3%, de csak akkor kell megfizetni, ha nem vagy már más jogcímen biztosított — például munkavállalóként vagy vállalkozóként. Ez fontos részlet: ha teljes munkaidős, állandó állásod van, nagy valószínűséggel nem fizetsz egészségbiztosítási járulékot a szabadúszó jövedelmedre.

Figyelembe kell venni a járulékok minimális alapját is: ha a kiszámított alapod alacsonyabb a törvényben előírt minimumnál, a járulékokat akkor is erre a minimumra számítják ki, hogy megmaradjon a nyugdíjbiztosítási státusz.

Negyedéves bevallások: határidők és nyomtatvány

A szabadúszó jövedelmet negyedévente kell bevallani, a negyedév leteltét követő 30 napon belül. A bevallást elektronikusan, a PP OPO-K nyomtatványon nyújtják be, az Adóhivatal szakosított portálján (Frilenseri) vagy az ePorezi portálon keresztül. Például a 2026. első negyedévi jövedelem bevallását 2026. április 30-ig bezárólag kellett benyújtani.

Q1 (január–március) — határidő a negyedév leteltét követő 30 nap (pl. április 30.)
Q2 (április–június) — határidő a negyedév leteltét követő 30 nap
Q3 (július–szeptember) — határidő a negyedév leteltét követő 30 nap
Q4 (október–december) — határidő a negyedév leteltét követő 30 nap

A portálon elérhető egy kalkulátor, amely segít kiszámítani a kötelezettséget, a sikeres benyújtás után pedig a rendszer QR-kóddal ellátott befizetési bizonylatot generál a mobilbankoláson keresztüli könnyebb fizetés érdekében. Ha a bevallást nem nyújtod be időben, késedelmi kamat és esetleges szabálysértési felelősség következik.

Szabadúszó önadózás vs. átalányadó

Sok szabadúszó valamikor felteszi a kérdést, hogy átálljon-e az átalányadózásra, azaz nyisson-e vállalkozói tevékenységet. Ez két teljesen eltérő rendszer:

Szabadúszó önadózás — magánszemély, cégbejegyzés nélkül, negyedéves bevallás, a kötelezettség az adott negyedévben szerzett jövedelemtől függ. Nincs fix havi költség, ha nincs jövedelem.
Átalányadó (átalányadózó vállalkozó) — az APR-ben bejegyzett tevékenység, fix havi kötelezettség, amelyet az Adóhivatal állapít meg, függetlenül attól, mennyit kerestél, éves forgalmi korláttal. Számlákat állítasz ki, és PIB-bel rendelkezel.

Durva logika: ha a jövedelmek rendszertelenek vagy alacsonyak, a szabadúszó rendszer gyakran rugalmasabb, mert csak akkor fizetsz, amikor keresel. Ha a jövedelmek stabilak és magasabbak, az átalányadó kifizetődőbb lehet, és vállalkozói státuszt ad neked (könnyebb számlakiállítás, cégekkel való szerződéskötés, folyamatosság a járulékokban). A konkrét számítás a jövedelem nagyságától, a tevékenységtől, valamint attól függ, hogy más jogcímen biztosított vagy-e, ezért a döntés előtt érdemes mindkét változatot összehasonlítani.

A lényeg

A szabadúszó jövedelem önadózáson keresztül megy — magad számítod ki és vallod be, az Adóhivatal nem küld határozatot.
Az A modell (normatív költség 110.647 din, adó 20%) és a B modell (66.733 din + 34%, adó 10%) között választasz — 2026. február 1-jétől.
A PIO járulék mindkét modellben 24%; az egészségbiztosítási 10,3% csak akkor, ha nem vagy más jogcímen biztosított.
A bevallás negyedéves, a PP OPO-K nyomtatványon, a határidő a negyedév leteltét követő 30 nap, elektronikusan a portálon keresztül.
Az átalányadó külön rendszer fix havi kötelezettséggel — kifizetődőbb lehet stabil, magasabb jövedelmek esetén.

Az összegek és a kulcsok évről évre változnak, ezért bevallás előtt mindig ellenőrizd az aktuális adatokat az Adóhivatal portálján. Ha segítségre van szükséged a modell kiválasztásában vagy a negyedéves bevallás benyújtásában, jelentkezz nálunk.